szülinap

remélem senki nem felejtette el hogy ma van Sz. Gabriella születésnapja. azt nyilván nem mondhatom el hányadik, de egy nagyon kerek számról van szó, ami közvetlenül a 29 után következik, de még a 31 előtt van. szóval

Boldog Születésnapot Kívánok!

kondi uszi

amikor a Viktor írta h majd ne felejtsek el a másik oldalon úszni, csak mosolyogtam 1 jót, de nem hittem h ilyesmire sor kerül. pedig igen. ma voltam usziban, mivel elég korán végeztem és a fazon akivel 1 sávban úsztam frankón a rossz sávban úszott :) hihetetlen. de maga az úszás nem volt rossz, elméletben átúsztam a balatont, utána meg vissza, hiszen azon az oldalon volt az autó :) 
az uszoda nem valami nagy szám, kicsit zavaró h csak 1.2 m mély a víz, de legalább nem olyan durván klóros mint otthon. természetesen sikerült pont akkor mennem, amikor úszásoktatás volt gyerekeknek, de nem volt baj én is beszálltam :) de lenyomtam  a kis köcsögöket :)

tegnap kondizni is voltam, na az nem ment annyira jól, sztem itt sokkal nehezebbek a súlyok mint nálunk, mert nem tudtam annyit kinyomni mint otthon. ez tuti nem azért van mert nem edzettem már 1 éve, ugye? remélem h azért lesz időm majd járni edzeni, mert rám fér. a terem nyitva van 6-tól este 10-ig, de nem hiszem h egy 13-14 órás műszak után még lesz kedvem menni bármit is csinálni. majd meglátjuk. 

egyébként Gábor azt a pótkocsit berakhattam volna az ERŐ-vel is, de abban meg hol marad a móka, meg a kihívás. nem lehet mindig a könnyebb utat választani, mert abból nem tanulsz semmit. látom neked is van még mit tanulnod ifjú padawanom. majd itt a blogon keresztül tartok távoktatást. távgyógyítást is vállalok, de ahhoz hívjátok a 0690-555-24-41 es számot :)

meló

úgy tűnhet h kicsit elhanyagolom megint a bejegyzéseket, de ez nem így van, csak az utóbbi pár napban nem voltam sokat itthon, mert elég sok munka volt. dolgoztam szerdától tegnapig és volt olyan nap amikor 14 órát kellett nyomni, ami most kivételesen nem zavar, mert minél több a munka annál több pénzt kapok. 

tegnap voltam 1 igen kellemes helyen:
ezen 
a linken meg tudjátok nézni hogy néz ki a hely ahova be kellett tolatnom, egy nyerges szerelvénnyel. annyit mondok csak h nem volt könnyű. volt olyan pillanat amikor gondoltam rá hogy fogom magam, kiszállok és eldobom a kulcsot nagyon messzire, majd beülök vhova 1 sörre. de mivel nem iszom sört inkább betolattam. mondjuk nem én lettem volna az első aki nem tudja megcsinálni, mondták az ott dolgozók h volt olyan sofőr, aki tényleg azt mondta h Ő ezt nem tudja megcsinálni. ezzel nem fényezni akarom magam, mert annyira nekem se ment simán, de legalább nem adtam fel.

és mivel tegnap ilyen jól dolgoztam - na meg az volt a 6. napom - ma nem dolgozom. megyek ma megnézem a Gym-et ahova fogok járni, remélhetőleg rendszeresen kondizni, meg úszni. elvileg elég jó hely, de félő h itt is keményen kell edzeni h legyen valami eredménye :)

szóval ez történik, holnap meg mennem kell assessment-re a tesco-ba , meg 1 T-KMaxx nevű céghez. ha azok sikerülnek akkor majd mehetek oda is dolgozni. szóval szorítsatok.

holnap majd írok hogy sikerült.

üdv
R

Új bejegyzés

az utóbbi időben talán kicsit elhanyagoltam, a blogolást, de mivel eddig senki nem jelezte h mekkora űr keletkezett az életében az által h nem olvashatja nagyszerű történeteimet az angliai ittlétemről, bevallom önző módon megtartottam magamnak ezeket a sztorikat. de mivel az elmúlt pár napban több olyan visszajelzést is kaptam h szívesen olvasnák, amit írok pl. G. János péceli lakos, ezért íme a története a visszautamnak angliába.

hétfőn újult erővel indultam ki a reptérre, és mivel a légitársaság figyelmeztetett h a szokottnál nagyobb forgalomra számítanak, és mindenkit megkérnek h hamarabb menjen ki a reptérre, én már kinn voltam 16 óra előtt, ugyan a járatom nem indult csak 18:20-kor. Itt megköszönném A. Gábornak még 1X h kivitt a reptérre. amikor beléptem a Ferihegy 1-es terminál épületébe olyan látvány fogadott, amire nem számítottam. teljesen üres volt az egész, pár ember lézengett céltalanul, de sehol az az embertömeg amire engem abban a bizonyos e-mailben felkészítettek. miután feldolgoztam h elég feleslegesen érkeztem ennyire korán még elintéztem pár telefonhívást, majd feladtam a csomagomat, átestem a szokásos átvizsgáláson - szerencsére TÜV (Test Üreg Vizsgálat) nem volt - szóval elég gördülékenyen ment minden. mindezeken átesve ráébredtem h még több mint 1 órám van a gép indulásáig, szóval belevetettem magam Dan Brown- Az elveszett szimbólum c. könyvének olvasásába. ha befejeztem akkor szívesen írok egy pár soros értékelést, amennyiben valaki szeretné elolvasni. elöljáróban annyit h hasonlóan az eddigi Dan Brown könyvekhez, ez is elég magával ragadó, szóval gyorsan telt az idő.

amikor elérkezett a beszállás ideje, természetesen mindenki beállt egy viszonylag hosszú sorba - úgy érzem h az emberek imádnak sorba állni, legyen az boltban, moziban, reptéren, mindegy nekik csak sor legyen. én természetesen leültem egy közeli padra, megvártam ameddig csak pár ember maradt, majd odasétáltam a kapuhoz :) majd miután mindenki fenn volt a buszon - mert annyira hatalmas Ferihegy, hogy busszal kell elmenni a repülőhöz- vártunk h elinduljunk, és vártunk és vártunk... fura h tömegben mennyire hamar elfogy az emberek türelme. 10 perc után már kisebb lázongás tört ki h miért nem történik semmi. majd értesítettek minket h valami baj van a géppel szóval szíveskedjünk visszamenni a váróba és várjunk türelemmel. és ismét vártunk kb 1 órát, persze semmit nem lehetett tudni miért is nem megy a gép, azért mert leesett 1 szárnya, v kevés volt benne az olaj, v csak el kellett szaladjanak a boltba, mert elfogyott a mogyoró. végül egyszer csak újra elkezdődött a beszállítás, mindenféle figyelmeztetés nélkül, és akkor újabb sorban állás, buszra szállás. itt természetesen megint nem ment minden gördülékenyem, miért is menne, mert nem volt elég hely a buszon, amit néhány utas szóvá is tett, amire az volt a válasz h ez senkit nem érdekel abba a buszba be kell férjünk és kész. mondanom se kell h a buszon lévők nagy része külföldi volt, és mennyire jó szájízzel hagyták el az országot.
este 8 körül már fel is szállt a gép alig 1,5 óra késéssel. az út maga sima volt, egészen addig amíg elkezdtünk a leszálláshoz készülődni, mert azt a gépen lévő 2 kisbaba nem élvezte és elkezdtek ordítani. természetesen az egyik pont mögöttem ült, szóval olyan volt mintha a fülembe sikított volna. volt pár pillanat amikor az ha lezuhantunk volna elég jó ötletnek tűnt :)
ez nem történt meg, leszálltunk, már csak egy újabb sort kellett végigállni h bejussak az országba, majd irány haza. körülbelül este 11 volt mire hazaértem, szóval ma nem is mentem dolgozni, majd holnap.

szóval most 1 ideig nem is akarok repülni ha nem muszáj. ideje belevetni magam a munkába, ami nem hangzik annyira jól, de most nincs jobb.

legyetek jók

R

nem akarok senkit se fenyegetni de nagy a valószínűsége h nemsokára hazamegyek. ha ez realizálódik akkor 17.-én fog megtörténni s 4 napot maradok max, szóval nem kell megijedni nem maradok sokat :) nyugodtam lehet készülni mindenféle finomsággal :)

Meló

Gondolom mind a 4 blogolvasóm már tűkön ülve várja h mikor érkezni a következő bejegyzés, tehát nekik ajánlom ezt a pár sort.

mint azt tegnap említettem, elkezdtem dolgozni, az első nap nem volt valami jó. nem nehéz a munka, csak az a probléma h Londonban kell boltokba árut szállítani. amikor azt mondom h london akkor arra gondolok h belváros, 1. 2. zóna, akinek ez nem mond semmit, ez olyan mintha budára kellene menni kamionnal :) szerencsére az autó nem az a nagy amit autópályán látsz, csak 1 tengely van hátul, szóval könnyebb vele manőverezni. persze vannak olyan helyek ahol nem tenném be a kezem a kamion és a másik autó közé :) na meg persze megtalálni a boltokat sem túl egyszerű, mert a navigáció ugyan odavisz, de nem biztos h arról az oldalról van a bejárat, és akkor lehet forgolódni ezzel a szarral. második nap már voltam olyan boltban ahol előző nap jártam, s úgy már könnyű volt. egy nap általában 2-3 boltba kell menni, mert nincsenek közel, London nem kicsi város. 

így 4 nap munka után azért azt látom h ez nem annyira nehéz munka, mert nem kell rohanni sehova, órabérben dolgozom, szóval ha dugó van itt nem zavar, mert annyival többet keresek :) volt olyan h kicsit eltévedtem, és később értem be, de senki nem kérdezte h hol voltam, miért csak most értem vissza. szóval egy ideig jó lenne ez a meló, igaz h pakolni kell, mert emelőhátfalas az autó, de azt ki tudom simán pihenni.

ma lehet h nem dolgozom, még nem tudni.

ennyi a munkáról. bármilyen kérdést szívesen fogadok.

R